táncos

Belső szabadság útján – A naivitástól az ösztönös megérzéseink felvállalásáig

“Bárcsak hallgattam volna a megérzésemre, hiszen ott volt, ha csak egy pillanatra is.” Hányszor gondolunk erre, miközben már utólag szemléljük a történteket, és próbáljuk a tanulságot levonni belőle.

Nap mint nap érnek minket olyan helyzetek, melyek kezdetben nagyon is ígéretesek, de aztán az éberségünk hiánya miatt nagy próbatételt, kihívásokat hoznak.

Ez persze nem azt jelenti, hogy minden általunk kellemetlennek, vagy negatívnak minősített helyzet elkerülhető lett volna, hiszen minden értünk van, mindenből lehet tanulni.

Ez az írás most leginkább arról szól, hogy döntéseink meghozatalánál mennyire hallgatunk a belső hangunkra, és mennyiben vezetnek minket mások elvárásai, normái.

Leginkább ránk, nőkre jellemző, hogy megpróbáljuk elnyomni a természetes ösztöneinket, és próbálunk megfelelni a társadalmi, és egyéb elvárásoknak. Ha olyan szerencsés helyzetben voltál gyermekként, hogy a szüleid támogatása, tanítása mellett szabadon fedezhetted fel magad, és a világot, akkor felnőttként könnyebben eligazodsz benne, könnyebben érzékeled, hogy mi a jó neked, mi az, ami épít.
A többségünk azonban inkább erős korlátozásokat élt meg. Korán megtanultuk, hogy hogyan nyomjuk el az érzéseinket, az ösztönös kíváncsiságunkat, éberségünket, ezért amikor felnőttként “önállóan” kezdtük el megismerni a világot, akkor vagy nagy naivitással, elképzelésekkel indultunk el, melyek előbb vagy utóbb, de csalódásokhoz vezettek, vagy már eleve olyan félelmmel, lemondással, hogy szinte minden próbálkozásunkat eleve kudarcra ítéltük.
Ezek a működések egymást is megerősíthették azáltal, hogy a csalódások miatt még jobban bezártunk, még inkább a félelmeinkre hallgattunk.
A természetes ösztöneinkkel való kapcsolat elvesztése így végső soron a belső szabadságunk elvesztését jelentette. Egyre jobban belegabalyodtunk azokba a történetekbe, hiedelmekbe, melyeket mások adtak át nekünk. A naivitás, és a félelmeink miatt egyre kiszolgáltatottabbakká válunk az élet történéseivel szemben, és már szinte lépni sem merünk.

Mi a kiút ebből?

Megtalálni a saját történetünket, a saját válaszainkat, visszatalálni a természetes ösztöneinkhez.

A természeti kultúrákban, ahol az emberek még szorosan együttélnek a természettel, ott a bölcsességük a természet, és önmaguk megfigyelésén alapul. Ha nem figyeltek volna a természet, és a testük jelzéseire, akkor az az életben maradásukat veszélyeztethette volna. Nem véletlen, hogy az ő érzékelésük, szaglásuk, hallásuk, sokkal kifinomultabb, mint a modern társadalmakban élő emberé. Sokkal inkább tudják, hogy mi az, ami tápláló, és mi az, ami mérgező számukra.

Nekünk, akik jobban eltávolódtunk a természeti lényünktől, a Természeti Asszonytól, újra kell tanulnunk, újra kell építenünk ezt a kapcsolatot, mert ez tud segíteni nekünk, hogy kiszimatoljuk az életet adó táplálékot, hogy meghalljuk a lelkünk hangját, hogy bátrak, és felfedezőek legyünk, hogy bízzunk magunkban, az ösztönös megérzéseinkben.

Ez a kapcsolat egy olyan erőt ad nekünk, mely a legnehezebb helyzetekben is átsegít, utat mutat.

Ezen a kapcsolaton keresztül megismerjük önmagunkat, hogy mik a valódi szükségleteink, és képesek leszünk felvállalni azokat.

Mi segíti ezt a kapcsolatot?

Elsősorban az önmagadra figyelés, hogy megfigyeled mi az, ami örömet okoz, és tudatosan azt választod.
Táplálod a lelkedet olyan forrásokkal, amelyektől az életre kel, szárnyal. Lehet ez tánc, festés, séta az erdőben, bármi, ami téged feltölt.
Szeretettel bánsz a testeddel, hogy az egészséges, és hű társad legyen. Teret engedsz a belső gyermek kíváncsiságának, felfedező kedvének. Engedd néha a racionális felnőtt énedet megpihenni, hogy előbújhasson a játékos, gyermeki részed. Kérdezd meg tőle, hogy mire vágyik? Mi az, amit szeretne kipróbálni?
Ha így szereted magad, akkor biztos lehetsz benne, hogy a Természeti Asszony megelevenedik benned, és örömmel támogat. Bízhatsz az útmutatásában, hiszen jól ismer téged.
Olyan utakra visz, melyekről eddig álmodni sem mertél, mégis közelebb vannak hozzád, mint gondolnád. Lebontja rólad a naivitás fátylát, és valódi élettel, szabadsággal ajándékoz meg.

Mi lehetne nagyobb szabadság annál, mint hogy Önmagad lehetsz?

Ha szeretnél ebben a folyamatban támogatást, akkor szeretettel várlak coaching beszélgetésre!

Bejelentkezés itt: https://tanc-coaching.hu/life-coaching/

További tartalmakért iratkozz fel a hírlevelemre itt: https://tanc-coaching.hu/sections/hirlevel-coaching/