Elindult az új év új tervekkel, célokkal, új lehetőségekkel, és új kihívásokkal.
A tavalyi év mindent elvitt, ami nem a szívünk szerint való volt, és egyre inkább arra az útra állított minket, melyen a céljainkkal azonosak vagyunk.
Eddig sokáig lehetett halogatni azt, hogy meglépjünk bizonyos lépéseket, melyekről tudtuk, hogy szükségesek ahhoz, hogy az igaz vágyaink szerint éljünk, és melyeket sokszor mégis a félelmeink, a régi beidegződéseink meggátoltak. A tavaly elindult folyamatok viszont már nem engedték tovább a halogatást, az elmenekülést, az önbecsapást.
Mindenkinek épp azzal kellett szembenéznie, amit megtett, vagy épp nem tett meg.
Kíméletlen, és önáltatást nem tűrő szembesítés volt ez.
És lehet, hogy fájdalmakat, veszteségeket éltél meg közben, de ha jól belegondolsz, mindez olyan mélységeket, és igazságokat tárt fel benned, melyek által lehet, hogy sokkal inkább létezőnek érezted magad, mint korábban.
A sok elfojtott érzés, érzelem utat tört magának, csak azért, hogy felszabadulj ezek terhe alól, és jobban tudj kapcsolódni önmagadhoz.
Ahogy letisztult sok minden belül, ráláthattál olyan működésre, gondolati mintákra, melyek már régóta nem szolgáltak, és a felimerések, elengedések által talán felderengett a lelked mélyéből, hogy ki is vagy, miért vagy itt, mi az, amit megszeretnél valósítani.
Ahhoz, hogy elindítsuk az újat, előbb fontos, hogy a régit lezárjuk, elengedjük, és megköszönjük mindazt a tanítást, melyet azokból a tapasztalatokból kaptunk.
Az új korszakban megtanuljuk, hogy hogyan hangoljuk össze a gondolatainkat a lelkünkből fakadó igazsággal, és hogyan kezdjünk el cselekedni ennek megfelelően.
Ez egy tanulási folyamat, hiszen a régi programok helyett egyre inkább a belső hangunkra, az intuíciónkra kell hallgatni, és persze bátorságot is kíván tőlünk, hogy a szükséges lépéseket megtegyük.
Fontos szerepet kap ebben a figyelem, hogy észrevegyük, mikor kezdünk újra átcsúszni a régi működésbe, és hogy egyre gyorsabban felismerjük ezt. Fontos lesz a rugalmas alkalmazkodás, a kreativitás, hogy minden helyzetben megtaláljuk a megfelelő választ.
Fontos lesz még a türelem, és önmagunk szeretetteljes elfogadása, tanítása.
Megtanítjuk magunkat arra, hogy hogyan tudunk a teremtett világgal összhangban élni, hogyan tudjuk a valós igényeinket kielégíteni, hogyan tudunk szeretetteljes kapcsolatokat kialakítani, másokkal együttműködni, és hogyan tudunk valóban szabadok lenni.
Nap mint nap megtett kis lépésekkel, de biztosan haladunk előre, és megfogjuk egymás kezét, mert tudjuk, hogy bármit is teszünk önmagunkért, azt másokért is tesszük, és ugyanígy, amit másokért teszünk, azt önmagunkért is.
Az új korszak így hozhat egy sokkal emberibb, sokkal élhetőbb, és szeretetteljesebb világot.
Áldott új esztendőt kívánok!